Pár napja húztam (csak annyit léptem rá, amennyit muszáj volt) már a jobb hátsó lábam, mikor is tegnap Gazdi elvitt a dokihoz, mivel javulni nem akart.
Mikor megérkeztünk a rendelő külső ajtajához, már akkor betojtam és nem akartam továbbmenni. Gazdi rábeszélt, hogy meg kell mutatnom a lábam szakértőnek is, nehogy diszplázia legyen.
Nah, így nagy nehezen haladtam tovább. Igen ám, de volt még egy ajtó, mely elválasztott Doktor Úrtól, ami megint csak nehézséget okozott. Ekkor már Gazdi nem tudta kimagyarázni a helyzetet, megmakacsoltam magam és szinte be kell húzni a rendelőbe, kedves szavak kíséretében.
Doktor Úr megint kedves volt hozzám, mint mindig és segített Gazdinak engem felrakni a vizsgáló asztalra.
Húzogatta a lábam, nyomogatta...végül megszületett...csípő- és térd ízületi húzódásom van.
Visszavezettük a Zsömlével való játszásra a dolgot, -persze máshol is meghúzódhatott-, de valószínű, hogy a térkő a tettes. Máskor nem szoktam betonon játszani, csakis fűben.
No, ekkor még nem is tudtam mire számítsak, majd Doktor Úr mondta Gazdinak, hogy fogja meg a fejem, kapok gyulladáscsökkentőt. Hűű, itt már újra megijedtem, de nem ficánkoltam. Mikor kaptam a szurit, viszont már nem tudtam tartani magam, egy kicsit mocorogtam, ugyanis nagyon csípett :( Aztán pillanatokon belül kaptam még egyet, majd Doktor Úr megmasszírozta kicsit az injekció helyét és máris jobban lettem :)
Azt mondta, hogy ha péntekre nem múlik el, akkor menjünk vissza hozzá és ad még tablettát is, valamint ne nagyon terheljem a lábam egy ideig.
Reméljük, hogy erre nem kerül sor és minél hamarabb újra a régi leszek. :)
