2011. február 28., hétfő

Patak parti kaland

Gazdival nagyon bátor voltam
Sokat szaladgáltam a parton
Életemben először láttam közelről hatalmas vizet
Megmártózni nem akartam, mert elég mélynek tűnt, viszont a parton amit csak tudtam összeszedtem


Véégre már, hogy Gazdival ilyen kalandokban lehet részem, hisz az ily délutánok miatt olyan jó kutyának lenni. Felfedezni minden érdekességet a patakparton...csigákat, növényeket, botokat...mások által eldobált szemetet (utóbbit sajnos mindig ki kell köpnöm Gazdi parancsára), kalandozni a házak, fák között, bokrok alatt kergetni a rigókat...hmm mesés kirándulás volt.
Szegény Arnust ilyenkor sajnálom, hogy ő nem jöhet velünk felfedezni a világot...ám néha nem is értem miért, hisz ő is szeret szaladgálni, halászni, bogarakat kiszimatolni...nah mindegy, biztosan majd ha neki is lesz hámja, akkor lejön velünk ő is :))










2011. február 22., kedd

Hétvégén Debrecenben voltunk

Még az anyósülés lábrészénél utazok, de legközelebbi alkalommal, már nem férek oda, akkor már a hátsó ülésen fogok szééépen feküdni/ülni és nézelődni ki az ablakon :))


2011. február 19., szombat

újabb parancsot tanultam

...mégpedig...vezényszóra ugatok :)
Meglepően hamar tudatosult bennem, hogy bizonyos kézjelre ugatnom kell.
Gazdim és Én is örülünk ennek, hisz ez a tudás, mint az összes többi, amit
eddig megtanultam, bármikor nagyon hasznos lehet.

(Erről még kép nincs, de ha lesz rakunk fel!)

2011. február 18., péntek

2011. február 16., szerda

Amikor megy a harc...

Már olyan nagy vagyok, hogy feltudok ugrani a kanapéra, ami természetesen Arnus kedvenc helye...

Minden alkalmat kihasználok, hogy játszunk egy kicsit :))





2011. február 12., szombat

3. sétánk a szabadban :)

Sajnos még mindig nem sétálhatok rendszeresen a parkokban, de néha néha azért csak lemegyünk Gazdival. Próbálok a szabadban is olyan ügyes lenni, mint a lakásban (ülök, fekszek, pacsit adok), de be kell látni, ez nem mindig megy, mert még sok az új dolog számomra, például nagy érdeklődéssel nézem az autókat, más ebeket és főleg, minden közelembe kerülő ember után mennék és mennék és mennék.... :))


Még meg kell ismernem a körülöttem lévő nagyvilágot, aztán már nyugodtan sétálok majd Gazdi oldalán. :)
















Tessék egy fotó, amin épp türelmesen ülök és várok egy újabb parancsra, míg Gazdim lencsevégre kap!