2011. június 30., csütörtök

Szomorú idő volt

Tegnap majdnem egész nap esett az eső. Ez engem egyáltalán nem szokott zavarni, ám Gazdit sajnos igen, ugyanis teljesen szétment a játszócipője, így papucsban kellett utánam bandukolnia a fűben. 
Nem voltunk túl sokáig lenn, éppen ezért. 
Ám így is szoktunk játszani, hogy legalább én kifáradjak. Labda- és bot visszahozás ilyenkor a feladatom.
Sajnos ma is esett az eső, csupa víz minden...

Várjuk már, hogy szárazság legyen és újra jó nagyokat tudjunk sétálni vagy azt, hogy Gazdi vegyen egy másik cipőt :)

2011. június 28., kedd

Sokat, boldogat!

Boldog 8. hónapfordulót Queen! :)

2011. június 27., hétfő

A tegnapi nap folytatása

...úgy is lett. Lui nagyon örült a labdájának és persze Anett is. Ennek örömére levittem én is a labdámat és ma már játszottunk egy kicsit :)

2011. június 26., vasárnap

Labda halászat

Tegnap Lui labdáját bevittem a patakba és sajnos bele is ejtettem. Mondta Anett, hogy ez volt a legtartósabb labda eddig, amit nem tudott szétrágni barátom, így Gazdival elhatároztuk, hogy mindenképpen kihozzuk onnan. Kaptunk egy jó ötletet, hogy talán, ha felmosónyélre erősítünk egy merőkanalat, akkor sikerülni fog :D Az volt a szerencse, hogy partközelben merült el a kis tömör gumilabda, így tényleg ki tudtuk halászni :)
Holnap már újra Luinál lehet, biztosan fog neki nagyon örülni :)

Az eszköz:
     A jutalom:

2011. június 25., szombat

A fás történet

Tegnap este még egy nagyszerű játék után (amit közterületesek zavartak meg) Lui és Gazdija, Anett, hazakísértek minket. Találtunk egy fát, amitől nem tudtunk elszakadni, így úgy döntöttünk, hogy magunkkal visszük.
 Igen ám, de azon, hogy ki vigye, nem tudtunk megegyezni. Ezért együtt vittük hazáig :)

2011. június 24., péntek

Luival

Ma, kora délután Luival rúgtunk ki a hámból. Rég játszottunk ilyen jót, örültünk is egymásnak nagyon :)
Ő is imád labdázni, fürdeni a patakban és szaladgálni, tehát a közös érdeklődésben hiány nincs :)


2011. június 23., csütörtök

Lazulás...

Tegnap ismét fürdőztem. A legnagyobb melegben lementünk sétálni a szokásos kis házunk előtt lévő parkocskába, mert már soron volt a 2. lemenetel aznap és nem volt mit tenni...úsztam egyet ismét a patakban. Gazdi már nem félt, mert nagy vagyok és ebben a hőségben ő is jónak látja, hogy ha kedvem szottyan, akkor menjek és hűtsem le magam. Próbáltam árral merőlegesen is úszni, kisebb nagyobb sikerrel, úgyhogy nem soká már inkább a sekélyebb részt választottam.
Időközben, Arnold az erkélyen szellőztette, amit kell :D Ő meg ott szokott aludni mostanság, mert délután már nem süt a nap az erkélyre és madárcsicsergés, langyos szellő közepette nagyokat (egész délután) tud aludni.
Farágás nélkül nem múlhat el séta