Pit-gazdi

Jelentjük, hála a chipnek, a gazdi meg van és hamarosan hazaérkezik hozzá! :)

Tudniillik a pitünk sorozatosan szökik, mert eredeti gazdija elutazott egy időre, őt pedig itthon hagyta megőrzésre. Ám nemsoká újra együtt lehet a párocska! :)

Ismét megmérettetés!

Egyesületváltás miatt újra terápiás vizsgát kell tennünk.

Tegnap előtt került megrendezésre az első körös vizsga, amit ismételten, sikeresen teljesítettünk Gazdival. :-) 

A második fordulónak még nincs meg a pontos időpontja, de szerintem hamarosan azon is túl leszünk.

Erre a megmérettetésre már nem kellett annyit készülnünk, mint a legelsőre, hiszen a munkánk és mindennapjaink során folyamatosan felszínen voltak úgymond a feladatok.

Egyedül az élelem megtagadásra kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk a jövőben, ám nem a leesőre, hanem a kézben lévőre...

Persze másabb a vizsgakörülmény, mint a mindennapi élethelyzet, nagyobb a stressz, sok az Engem árgus szemekkel figyelő, számomra ismert és ismeretlen ember...stb. 

Ezek mind mind befolyásolhatják a vizsga eredményét, de Gazdi szerint egy jól képzett kutya minden körülmények között megbízhatóan viselkedik.

Várjuk a záróvizsgát! :-) 

Pitbullmentés és segítő feladat :)

A kettő hogy is jön össze? :D

Hát úgy, hogy egymást követte a kettő. Tegnap Gazdival tartottam, mentünk suliba. Amikor leszálltunk Egerben az állomáson, (ez minden alkalommal így van) kicsit futkározhatok a parkban, hogy megtornáztassam -az út során elmacskásodott- testrészeimet.

Most sem volt ez másképp, ám láttuk, hogy egy sárga pitbull játszik ott éppen gyerekekkel. 

Szétnéztünk, de persze pórázzal dekkoló személyt nem láttunk sehol. Így Gazdi csöppet fenntartással volt az elengedésemmel kapcsolatban, hiszen mégsem ismerjük azt a kutyát és kitudja...

Ám a kutya elindult felénk. "Nagyszerű!" gondoltuk magunkban...de ezzel egy időben, az eb már szimatolgatott is minket. Kis idő elteltével meggyőződtünk róla, hogy nem lesz gond, így Gazdi elengedett.

Eleinte játszottam vele kicsit, majd nyüszögve elszaladt és körbe körbe, -mint őrült, ki letépte láncát- karikába rohangált sokáig a parkban és környékén. Volt rajta egy barna bőr nyakörv és nagyon is jó kondiban volt tartva, gondoltuk, hogy nemrég még gazdis lehetett.

Gazdinak sem kellett több, felhívta az Állatok Nevében Fajta- és Díszállat mentő Egyesületet (Eger).

Ott megadták a gyepi telefonszámát, mert ő éppen arrafelé rótta az utakat és eltudja vinni a helyi menhelyre, ahol van chipleolvasó...remélve, hogy hátha meg lesz a tulaj.

Addig Gazdi a pórázomat rárakta a pitre, majd megvártuk a gyepist. Jól viselte a korlátozást is, igen szelíd négylábú volt.

A gyepis megköszönte, berakta az autójába és vitte a menhelyre. 

Sajnos azóta még nem tudtuk megkérdezni, hogy meg lett e a gazdi (hamarosan pótoljuk!) de talán sikerült segíteni rajta, hiszen azért egy pitbull nem túl szívmelengető látvány az emberek számára, főleg szabadon a belváros közepén, így talán még atrocitásoktól és esetleges bántalmaktól is megkíméltük.

Nyüszögött a gazdija után és őrülten kereste! Ám csakis a buszállomás és a Bazilika környékén, valószínű, hogy ott hagyták el vagy rakták ki...nem tudni, mindenesetre gazdi sehol sem volt.

Reméljük, hogy egymásra találnak majd régi vagy akár új gazdijával!!

E kaland után mentünk a suliba...ott Gazdi különféle ügyeket intézett, most nem kellett tanulnia, így nem volt olyan uncsi az ott lét.

Még a legújabb épületbe is bementünk, ahová eddig együtt még sosem. Az előtérben lepakolta Gazdi a cuccait, majd gondolta elmegy a mosdóba. Igen ám, de oda mindig szokott vinni Engem is, de itt a cuccok túl közel voltak az ajtóhoz és nem akarta azokat magukra hagyni, így belement egy gyors döntésbe...

Én vigyázok a cuccokra, nem megyek most vele, maradok!

Segítőkutyáknál van is ilyen vizsgafeladat (gondolta magában), nem árt ha Engem is megnéz ilyen szituációban, nem is a cuccait féltette valójában. :P

Lesifotó, a feladat maradéktalanul végrehajtva! :)

Gazdi boldog volt, mert ekkora fegyelemre nem mert számítani...a gyümölcs megérett! :)

Suliba menet-jövet :)

A klasszikus soklépcsős város

Buszon mindig végig alszom az utat :)

Gyöngyivel dolgozok

Ezen a képen, éppen! :D

Áááálmos voltam már... :D

62 nap telt el..

Ahogy a leírásban is van, múlt héten szombaton meghúzódott a kutyasuliban a műtött lábam, de még így is jelentős javulást láthattok. :)

 

Kétszeresen szabályos Ül! :)

Egyrészt -azért és ez a legfőbb pozitívum- mert szépen hajlítom a műtött lábam ülés közben.  
Már egyre gyakrabban majdnem úgy -a műtéthez képest- mint az egészségest! Nem teszem ki a fenekem oldalra, hanem ráülök a lábaimra, ahogy kell.

Ebből is látszik, hogy az utóbbi pár hétben mennyit javult. :)

Jelentjük, a műtét 62 napja volt!

Másrészt pedig "Igazodj!" "Lábhoz!" parancsszavakra beülök közvetlenül Gazdi lába mellé és nem úgy mint régen, hogy 10-15 cm-el arrébb, hanem szabályosan - véégre megtanultuk! :)

Hamarosan képek is lesznek! :)