|
Gazdival nagyon bátor voltam |
|
|
Sokat szaladgáltam a parton |
|
Életemben először láttam közelről hatalmas vizet |
|
Megmártózni nem akartam, mert elég mélynek tűnt, viszont a parton amit csak tudtam összeszedtem |
|
Véégre már, hogy Gazdival ilyen kalandokban lehet részem, hisz az ily délutánok miatt olyan jó kutyának lenni. Felfedezni minden érdekességet a patakparton...csigákat, növényeket, botokat...mások által eldobált szemetet (utóbbit sajnos mindig ki kell köpnöm Gazdi parancsára), kalandozni a házak, fák között, bokrok alatt kergetni a rigókat...hmm mesés kirándulás volt.
Szegény Arnust ilyenkor sajnálom, hogy ő nem jöhet velünk felfedezni a világot...ám néha nem is értem miért, hisz ő is szeret szaladgálni, halászni, bogarakat kiszimatolni...nah mindegy, biztosan majd ha neki is lesz hámja, akkor lejön velünk ő is :))