2011. április 11., hétfő

Jár a jutifalat!

Betegségem előtt minden, az utcán elhangzott parancsnak maradéktalanul eleget tettem, ügyesen tudtam mit szabad, mit nem...Gazdit nem húztam magam után, ha rám rakta a pórázt és póráz nélkül is szépen viselkedtem. Aztán egyszer csak jött a betegségem, ami miatt keveset mozoghattam és játszhattam. 
Ez nagyon megviselt engem, hisz egy örökmozgó vagyok (mondja rám gyakran Gazdi). 
Egy hete épültem fel teljesen, azóta újra sokat játszhatok a barátokkal, szaladgálhatok és kirándulni is szoktunk. Ám már fegyelem terén nem jeleskedem annyira, Gazdi naagy bánatára.
Otthon, a lakásban minden rendben velem, ám a szabadban alig tudok úrrá lenni magamon. Húzom a pórázt, nem mindig szaladok vissza hívószóra, már volt hogy a patakhoz is leszaladtam újra...ennek számomra csak az az előnye, hogy Gazdi úgy gondolja, bevezeti újra a jutalomfalatokat, így ösztönözve engem a példás viselkedésre. 
Ennek ki ne örülne...hisz a jutifalatok fííínomak :))
Hálátlan nem maradok, hisz tényleg többet teszek a finomságért.