Mozgalmas napunk volt ma

Hol is kezdjem..

10 órakor találkoztunk Almáron (Egertől kb. 1 km-re lévő kis település), a Mondjunk mancsot egyesület tagjaival és természetesen kutyusaikkal. Megismerkedtem Fannival, Sonjával, Sophieval, Zahirával és Sábával (Javítsatok ki, ha rosszul mondtam). Úgy volt, hogy megállapítja Éva alkalmasságomat terápiás képzésre, ám ma nem jött össze sajnos, mert elég izgatott voltam és nem a valós énemet mutattam. Úgyhogy egy kis tanácskozás és játék után, ők mentek még túrázni, mi viszont mentünk a lovakhoz.

Gazdi ugyanis elvállalta egy ismerős lovainak gondozását 10 napra, így most is oda kellett mennünk. Útközben lehűtöttem magam a patakban, aminek nagyon örültem, hisz régen úsztam már. (Itt tisztább a víz, mint Egerben)

Mikor megérkeztünk a pacikhoz, hirtelen megláttam a nagy óriásokat és rettentő hangos ugatásba kezdtem. Gazdi próbált nyugtatni kisebb nagyobb sikerrel, majd ki kellett, hogy kössön egy fához, míg ő megetette a lovakat. Egyszer már volt négylábú óriásokhoz szerencsém, de még mindig nagy hatással vannak rám, mint kiderült :P Nemsoká jött a ház egyik apró őrzője és megismerkedtem vele. Csak szaglásztuk egymást és ment is a dolgára. Barátságos volt Velem. Mikor már teljesen lecsillapodtam, Gazdi úgy döntött, hogy jó lenne megismerkednem  a lovakkal, így közelebb vitt hozzájuk. Ekkor már nem ugattam, csak bátortalanul, megszeppenve közeledtem feléjük...megszagoltuk egymást és kész. Innentől kezdve minden rendben volt. Nem mondom, hogy be is mennék hozzájuk, de már nem leszek rémült, ha látok egy pacit :))

Ezután, mikor ők már ettek-ittak, átmentünk Felsőtárkányba, mert rétesfesztivál volt :)

Ott sétáltunk, Gazdiék ettek rétest és hallgattuk kicsit a Rozmaring Népdalkört. Nagyon sok ember volt, idősek, fiatalok egyaránt, bazár, helyben sült ételek, hűtött italok és mindenféle földi jó, mi szem szájnak ingere. Egy kisfiú oda is jött hozzám, még járni is épp alig tudott. Beszélt hozzám és hívott a kis kezével, hogy menjek vele az apukájához :) Gazdival elkísértük őt a szüleihez, mert akkor épp a nagymamájával volt és örömet akartunk neki okozni. Ez szerencsére sikerült :)
Megismerkedtem egy aranyos, talán kopó kiskutyával is. Véleményünk szerint nem volt gazdája, mert se nyakörv rajta, se semmi és csak járt kelt a sok ember között szegény. Gazdi nagyon sajnálta és szíve szerint hazahozta volna a kis árvát, de apaGazdi nem engedte.
Nagy nehezen elszakadtunk tőle, aztán indultunk haza.

Gazdi szerint, minden helyen és körülmények között nagyon ügyes voltam és ezért sokszor dicsért is.
Kimerítő volt a mai nap, de sok élménnyel gazdagodtunk. :)
Hazajöttünk és kidőlt mindenki :)

Reggeli esemény

Ma reggel elmentünk Gazdival sétálni, majd mikor visszajöttünk a házunk mögötti térre, megkerestük a két napja őrizgetett fadarabomat és újra rágtam belőle...

Aztán jöttek Kevinék. Ő egy naagy fekete kutyus, dobermann és nemtudom milyen keverék. Velem mindig jófej, biztosan azért, mert kan. Míg a két Gazdi beszélgetett, addig mi elfoglaltuk magunkat. 

Sajnos Kevinnek hererákja van, néha fáj neki és bepisil, de gyakran jobban van, mint ma is és olyankor játszik és ugrál is velem. 

Mai alvó póz

Maraton Zsömlével

Tegnap délután átmentünk Zsömléékhez.

Nagyon vártak már minket, hisz régóta egyeztetjük, ki mikor ér rá. Most eljött végre a nagy nap :)

Zsömléék családi házban laknak, van egy kis kertjük is. Nagy része le van térkövezve, a két széle, pedig füves.

A ház mögött van egy szép rét, oda is kimentünk rohangálni, apportozni. Vittem a frizbimet is. Zsömlét nem nagyon érdekelte a játék, inkább csak az, hogy még nem játszott senki az övéivel és ez szokatlan volt neki, néha megmorgott ezért, de ennyi volt. Nem bánta, ha játszok a dolgaival.

Sokat kergetőztünk az udvaron, a réten is és még felfújható medencét is elővarázsolt nekünk Zsömle Gazdija, Szilvi. Ő végig nagyon kedves volt hozzám és sokat nevetett Gazdival rajtunk. :)

Pancsoltunk, apportoztunk medencéből ki és be...szerencsére jó idő volt ránk, minden klappolt :)

Zsömlének sok játéka van, mindig volt mivel elfoglalni magunkat. Amikor meg már órák óta pörögtem a maximumon, akkor már kényszerpihenőket kellett beiktatni, mikor is Gazdiék elraktak előlem minden játékot és próbáltak nyugtatni, hogy pihenjek egy kicsit. Nehéz volt, de egy fél órát tudtam mégis éberen aludni, majd odamentem Zsömléhez és kiprovokáltam tőle a játékot egy kis pofacsipkedéssel és fülhúzogatással :))

Találkoztam Szilviék nyuszijával is. Megszaglásztam, tudomásul vettem és kerestem tovább a játékom, Zsömle még meg is nyalogatta őt.

Végül Szilvi apukája is játszott velem, nagyon vicces volt, ahogy különféle hangokat adott ki és élvezte, ahogyan bepörgök rájuk és ugatok :)) Aztán eldobta a botot, amit persze vissza vittem neki mindig :) Jó barátságot kötöttünk. Azt hiszem megkedvelt engem.

Fél 12-től kb. 17:00-ig voltunk Zsömiéknél, addig végig játék és jókedv kísért minket :)

Hazafelé persze már húzni kellett, annyira elfáradtam, sőt, a mai napot is végig aludtam...

Megbeszéltük, hogy minél hamarabb újra elmegyünk hozzájuk, akkor már a szőlősbe is kisétálunk.

Tegnap esti móka

Farágás nélkül nap nem múlhat el. Miután jól kiszaladgáltam magam (apportoztam) jöhetett a hód üzemmód.
:)

már végső stádium, ha fekve iszok

Egy nagybumm fotó még lenn :)
(az arányok csalókák) 










és vacsora után így kidőltem :D

Káresemény

Biztosan észrevettétek, hogy nem túl jó minőségű képeket rakok fel mostanság négylábú barátnőmről.

Ez azért van, mert sajnos elhagytam a tuti jó fényképezőgépünket, így jelenleg újra telefonnal kell készíteni az izgő-mozgó alanyokról a fotókat, ami nem egyszerű.

Reméljük minél hamarabb meg lesz az új gépünk és végre ismét csodás képekkel szolgálhatunk a mindennapjainkról.

Nemrég Luival

Épp, kb. fél órája jöttünk fel a nagy játékból. Régen találkoztunk már Luival, így volt labdázás, farágás...minden, ami csak jólesett :)) Jót hancúroztunk :)