Gazdi elérkezettnek látta az időt pár napja és úgy döntött, hogy póráz nélkül fogunk átmenni egy forgalmas négysávos úton, ami után a kutyafuttatóhoz lyukadunk ki. Sőt, odáig is póráz nélkül megyünk.
Nincs messze tőlünk, így Én is pártoltam az ötletet.
Ugye mi eddig is sokszor sétáltunk lánc nélkül, ám nem ilyen forgalmas helyen, emberek és autók között.
Ám fontos, hogy ezt is megtanuljam, tudom Én.
Semmi gond nem volt kevésbé forgalmas utakon, mindig szépen Gazdi mellett (párszor előtt) mentem, gyakoroltuk a "Mellém!" parancsot és a "Lassan!" parancsot. Találkoztunk sok kétlábúval is, de Én, mint akinek ez természetes, oda sem mentem hozzájuk, nem kis meglepetésre. :)
Mikor elérkeztünk a négysávos út zebrájához, Gazdi "Marad!"- ot vezényelt, Én pedig szépen leültem mellé. Nem siettem, nem mocorogtam, vártam az engedélyt tovább haladásra. Mikor zöldre váltott a lámpa, el is indultunk szépen. Szintén Gazdi mellett haladtam, majd átérve a túloldalra, leszaladtunk egy kis dombocskán és mááris a kutyafuttatónál voltunk. Itt már nagyon izgatott szoktam lenni, hisz felismerem a helyet, ám a "Lassan!" parancs mindig beválik. :)
Volt olyan is, hogy járdáról majdnem letértem, ám Gazdi "Gyere vissza!" utasítására (pedig ezt nem is tanultuk), egyből visszatértem mellé és mentünk tovább :) Nagy összhangban vagyunk, ha sétáról van szó, na meg egyébként is és ez valóban szép dolog.
Rettentő büszke volt Rám, hogy ilyen szépen viselkedtem, így azóta is póráz nélkül közlekedünk, minden esetben és mindenhol, ahol kicsi az esélye (szerintünk), hogy közterületessel találkozzunk.
Szokott olyan eset is lenni -mikor épp nem jön autó a négysávoson-, hogy simán, még a lámpa előtt átszaladunk. Itt mindig jobban hallgatok Gazdira, mint egyébként, hisz érzem a nagy útfelület veszélyességét.
Örülünk neki, hogy gyakorolhatom a póráz nélküli sétát és főleg, hogy ilyen jól megy! :)
