2013. február 12., kedd

Bozz története!

Nagy véletlen folytán Bozz elvezette Andiékat, korábbi lakhelyére.

Gazdi bemásolta az Andi által küldött levelet!

A story: Tegnap lementünk sétálni este, elengedtük, egy másodperc alatt mindig visszajött, labdáztunk, mókáztunk, majd azon a részen ahol találtuk, szagott fogott, és elsuhant egy pillanat alatt... Követtük a nyomát a nagy hóban, egy lakótelepre értünk, ahol már nem leltük... Megkérdeztem egy arra jövő kutyást, akivel még szem előtt volt összefutott Bozz, hogy nem látta-e.
Mire kiderült, hogy azon a lakótelepen szokott kóborolni, a telepiek csak Spricc-nek hívják (mert állandóan megy a szukákra), és a MÁV állomáson lakik, a vasutasoké. 
Elkísért minket, hátha oda ment haza Bozz (aki már Bigyusz, mert úgy mégis aranyosabb, és jobban is hallgat rá).
A kapu nyitva volt, Bigyusz pedig ott volt bent a kertben. Nagyon örült, hogy megtaláltuk.  

Bekopogtam, mondtam, hogy 02.04-én találtuk, nincs benne chip, a pórázt nem ismeri, de imád labdázni.
Mondták, hogy nem keresték, mert megszokták, hogy elszökik (hiszen a kaput nem szokták becsukni, meg a kerítés is elég lepukkant). Közölték, hogy kb. egy hete valaki meg is mérgezte, és többször fenyegették őket feljelentéssel a lakótelepen élő szukás gazdik, mivel elmegy csajozni, és mindenkit meg akar termékenyíteni...Pórázt még sose tettek rá, állítólag egyszer volt nyakörve bilétával, de az egyik elcsatangolásánál elveszett (Csipezésre nem akartak költeni).
6 éves, egy idős házaspártól örökölték, eredeti neve Bogár. Mondtam, hogy feltettük FB-ra, mire mondta, hogy az Illatos út honlapját nézték, ha ott lett volna kihozzák (na persze).
A kutya kajája a teraszon be volt fagyva (valami moslék), mellette a vize a lábasban szintén, volt egy farostlemez kutyaháza.
Mondtam, hogy megtartanánk, míg rendes gazdit nem találunk neki. Simán belement, sőt, ezután többször megpróbált minket beinvitálni egy kávéra...Mintha meg akarta volna köszönni, hogy elvisszük. A ház kapuja előtt rögtön a vasúti sínek voltak, a fél óra alatt is 2 vonat húzott el mellettünk, esélyes, hogy Bigyusz egyszer egy vonat alatt végezte volna.
Telefonszámot cseréltünk, így ha legközelebb ne adj Isten lelépne megint, tudjuk hol keressük. Már csak egy szuper végleges gazdi hiányzik.


Mikor ezeket a sorokat olvastuk...egyszerűen nem akartuk elhinni, hogy arról a négylábúról van szó, aki nálunk vendégeskedett 4 napig és akit annyira megszerettünk!
Borzasztó milyen élete lehetett, nem csoda, hogy olyan bújós és vágyik a szeretetre!!!

Hozzátennénk, hogy míg Velem sétált, sosem mászott egyik szukára sem (pedig lett volna rá lehetősége)...és ahhoz képest, hogy biztosan sok kétlábú megkergette, ne adj' Isten még bánthatták is, bízik az emberekben és iszonyatosan ragaszkodik!!